A papírtinta felszívódása nemcsak a papír laza fokával és kapilláris állapotával függ össze, hanem a papírrost felületi tulajdonságaitól, a töltőanyag-, pigment-, ragasztó-tartalomtól, a tinta összetételétől és jellemzőitől, a nyomtatási módtól, a nyomtatási nyomástól, ill. egyéb tényezők.A tényleges nyomtatás során a tinta felszívódása két szakaszra osztható.
Az első szakasz a nyomdagép présnyomatéka, a nyomónyomás hatására a tinta egy része a papír felületére kerül a nagyobb pórusokba, vagyis a teljes festék (beleértve a festékben lévő pigmentet is) a papír pórusaiba. Ezt a folyamatot általában nyomásos infiltrációs szakasznak nevezik. Ebben a szakaszban a tinta papírabszorpciója elsősorban a nyomtatási nyomás nagyságától, a papír szerkezetétől és a tinta viszkozitásától és egyéb tényezőktől függ.
A második szakasz a papírtól a lenyomat területétől a tinta teljesen megszáradásáig tart. Ez a szakasz elsősorban a papír kapilláris hatásától függ, hogy felszívja a tinta, ezt nevezik szabad beszivárgási szakasznak. Ebben a szakaszban a link elválik a tinta tömegétől, és meglehetősen lassan jut be a papír belsejébe a papírszálak kis pórusain és érdes felületén keresztül.
A papír porózus anyag, és sok különböző méretű rés van a rost és a rost, valamint a rost és a töltőanyag között, ami sok kapillárisnak felel meg. Ezen kapillárisok hatására a tintában lévő összekötő anyag felszívódik, és minél vastagabb a kapilláris átmérője, annál gyorsabb a tintafelvétel. Ezért a papír pórusszerkezete határozza meg a tinta felszívódását. Minél lazább a papír, annál nagyobbak a pórusok, és annál erősebb a tintafelvétel.